Facebookon

0. Bemutatkozás Nyomtatóbarát változat

A hallgatóközpontú képzésért

Az eseménysorozat plakátja innen tölthető le.

Oktatási innovációs szakmai műhelyt indít a Felnőttképzési Intézet
Oktatási innovációs műhelyt indít a Felnőttképzési Intézet, melynek keretében havonta-kéthavonta egy-egy olyan témát dolgoznak fel a résztvevők, amelyek támogatják a hallgatóközpontú képzést a karon.
A műhely problémacentrikus és a fejlesztési lehetőségekre fókuszál. Ennek megfelelően a találkozókon olyan problémákat tűznek napirendre, amelyekkel az oktatómunka során gyakran szembesülnek az egyetemi oktatók. Ilyen például annak dilemmája, hogy hogyan lehet növelni a hallgatói elkötelezettséget és aktivitást a levelezős képzéseken; hogyan tudják az intézetek hatékonyan megszervezni a hallgatók gyakorlati oktatását; mit tehet az intézmény a bér-szakdolgozatírás és a plagizálás jelensége ellen; hogyan akadályozható meg az oktatók kiégése. Ezekre a problémákra és ezektől függetlenül is olyan innovatív megoldásokat keresnek a szakmai műhelyben, amelyek korszerűek, előre mutatók, ugyanakkor a napi gyakorlatban megvalósíthatók. Ilyenek például a tanulási eredmény alapú oktatás, a blended learning, az oktatókra vonatkozó etikai kódex és egyéni teljesítményértékelés, a tehetséggondozás, az oktatói mentálhigiéné lehetőségei.
Mint a tervezett témákból is látható, a műhelyben nem kizárólag oktatásmódszertani kérdésekkel foglalkoznak. Napirendre tűzhető oktatásszervezési, kommunikációs probléma, morális, jogi kérdés, személyes szakmai dilemma — bármi, amiről érdemes beszélni, aminek megvitatásával eredményesebbé tehető a szakmai munka. Egy-egy témára többször is vissza lehet térni, hogy kiderüljön, milyen változások történtek, mik a tapasztalatok egy-egy kipróbált módszerrel, innovációval kapcsolatban.
A 2-3 órás találkozók módszertana változatos, igazodik az adott témához, azonban minden esetben a kollégák aktív részvételére épít, hiszen a műhely lényege a közös gondolkodás. Minden témának belső témagazdája van, de bizonyos problémák feldolgozásához külső szakértő segítségét is igénybe veszik.

A műhely minden egyetemi polgár számára nyitott, és a Felnőttképzési Intézet feltétlenül számít a Pedagógusképző Kar többi intézetének részvételére. A kezdeményezés egyik célja éppen a különböző oktatási egységekben megvalósított jó gyakorlatok megismerése, a tudásmegosztás ösztönzése.

Ennek megfelelően várják a kollégák kérdéseit, felvetéseit a tervezett témákkal kapcsolatban, valamint további témajavaslataikat. Kapcsolattartó: Dr. habil. Keczer Gabriella (keczer@jgypk.szte.hu).

Tervezett témák

2016. május: Innovatív lehetőségek a levelezős oktatásban

A hallgatói aktivitás és elkötelezettség növelése különösen nehéz feladat a levelezőoktatásban, ahol a hallgatók egy része – munkahelyi és családi elfoglaltságai miatt – még az igen csekély számú konzultáción sem tud részt venni. Ilyen körülmények között az az elvárás, hogy a felsőoktatás a lexikális tudás átadása mellett képességeket, attitűdöket, autonómia elemeket is fejlesszen, aligha kivitelezhető. Ezekre a problémákra megoldást jelenthet az önirányított tanulás, a blended learning és a problémaalapú oktatás. Az önirányított tanulásban, de a levelezős hallgatók esetében általában is, különös jelentősége van az előzetes tudás validálásának, ezen belül a munkatapasztalat során szerzett kompetenciák felmérésének és beszámításának. Rendkívül fontos a tanulástámogatás, a tanulási képességek fejlesztése, a résztvevőközpontú módszerek alkalmazása, a pozitív tanulási környezet megteremtése. A találkozón az önirányított tanulás, a blended learning, a probléma-alapú oktatás, a tanulástámogatás lehetőségeiről, az előzetes tudás beszámításáról és az innovatív, résztvevőközpontú módszerekről lesz szó.

2016. június: A külső szakmai gyakorlat előnyei és buktatói

A hallgatói gyakorlat a felsőoktatás számos képzésén kötelező; ennek megszervezése az intézmények feladata. A találkozón a hallgatók külső szakmai gyakorlatának szervezése közben szerzett tapasztalatokról, próbálkozásokról, lehetőségekről, kudarcokról lesz szó. A megfelelő partnerek felkutatása, a velük való együttműködés, a projektek kiválasztása, megvalósítása, a gyakorlat értékelése is szóba kerül. A találkozó célja, hogy a jövőben is hasznosítani lehessen azt, ami korábban jól működött, és elkerülhetők legyenek azok a helyzetek, amelyek kudarchoz vezethetnek. A találkozón egyrészt olyan kollégák fogják megosztani véleményüket, javaslataikat, akik gyakorlati helyet biztosítanak egyetemi hallgatók számára (nemcsak a Felnőttképzési Intézethez kapcsolódva), másrészt sor kerülhet más intézetek, tanszékek jó gyakorlatainak, tapasztalatainak megismerésére is.

2016. szeptember: Értékelvűen, etikusan – az oktatásban és a személyes viszonyokban

A találkozó célja egy olyan értékrend, etikai minimum meghatározása, amely a felsőoktatásban, a tudományos kutatómunkában, a képzési folyamat egészében és az abban résztvevők egymáshoz való viszonyában irányadó lehet, ugyanakkor alkalmazható az egyéni teljesítményértékelés során is. A közalkalmazottakra, illetve speciálisan a Szegedi Tudományegyetem dolgozóira kidolgozott etikai kódexek olyan irányelveket tartalmaznak, amelyek gyakorlatra fordítása, az egyes intézetek sajátosságaihoz igazítása és a teljesítményértékelésben való alkalmazása indokolttá teszi az ezekről való közös gondolkodást.

2016. november: Tehetséggondozás – tapasztalatok és lehetőségek

A találkozó során a bevezető előadás keretében áttekintik a tehetséggondozás fogalmát, történetét, szakspecifikus jellemzőit, kereteit és formáit, majd a résztvevők a hagyományos tehetséggondozási formák tapasztalatait osztják meg egymással, végül csoportmunkában innovatív javaslatokat dolgoznak ki, melyekkel eredményesebbé és hatékonyabbá tehető a tehetséggondozás. A találkozó eredményeképpen szakspecifikus tehetséggondozási programtervek születnek.

2017. január: „Jogos” kérdések – etikus válaszok

A cím kettős értelmezést rejt magában: egyrészt azokat a jogi és etikai kérdéseket tartalmazza, amelyek a felsőoktatásban, elsősorban a szakdolgozatok készítésekor, illetve azok témavezetése és a bírálata során felmerülhetnek, másrészt ezek tényleges jogi vonzatait járja körül. Ugyanakkor mindez etikai kérdéseket is felvet, hiszen bizonyos esetekben nagyon keskeny az a határvonal, amikor még jogilag elfogadható, de etikailag vitatható egy-egy helyzet. A találkozó alkalmával külső szakértő(k) segítségével tárgyalják a képzésekhez kapcsolódó legfontosabb személyiségi és szerzői jogi, valamint etikai problémákat. A szerzői jogi kérdések, plágium és bérírás gyanújának kezelése mellett szó lesz az oktatók által kiadott tananyagok, segédanyagok szerzői jogi védelmének kérdéséről is. Ezen kívül az IKT eszközök oktatásban, számonkérésben történő használata nyomán felvetődő egyéb jogi és technikai kérdések is terítékre kerülnek (mint például az előadások kép- és hangrögzítése, online részvétel és vizsgáztatás lehetősége, stb.). Remélhetőleg a találkozó résztvevői számára a szakértői vélemények segítséget nyújtanak ezeknek a fontos kérdéseknek a tisztázásához és kezeléséhez.

2017. március: A Magyar Képesítési Keretrendszer és a tanulási eredmények megközelítés alkalmazása a felsőoktatásban

A tanulási eredmények megközelítés az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévé vált. A tanulási eredmény alapú képzéstervezés és -fejlesztés a különböző nemzeti képzési rendszerek fennmaradása mellett biztosítja a képesítések hazai és európai elismertethetőségét, összehasonlíthatóságát és átláthatóságát. A felsőoktatásban jogszabályi és alkalmazási kötelezettség társul a Magyar Képesítési Keretrendszerhez és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztéshez. A felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségek tanulási eredmény alapú képzési és kimeneti követelményei jelentős kihívást és szemléletváltást jelentenek a felsőoktatásban, mert a korábbi tartalmi és folyamatszabályozás helyett a tanulási folyamat kimeneti eredményeire fókuszálnak. A felsőoktatás szereplőinek meg kell érteniük az új szemléletmódot, el kell sajátítaniuk a tanulási eredmények írásának módszereit és meg kell újítaniuk módszertani és értékelési kultúrájukat. A műhelymunka gyakorlati segítséget nyújt az új szemléletmód
megértésében, a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés, és képzésszervezés eredményes megvalósításában.