Facebookon

Múzeumpedagógia specializáció Nyomtatóbarát változat

1. A múzeumpedagógia célja, funkciója és módszertana

2. Egy múzeumpedagógiai óra koncepciója, megtervezése, ennek legfőbb szempontja

3. A múzeum és az iskola kapcsolata

4. A műgyűjtés: a gyűjtés fogalma. Antik gyűjtemények – Miseion (görög, római); pinacoteca, glyptoteca. Középkori kincstárak –a a francia királyi gyűjtemény. A gyűjtés színhelyei: gardrobe, studiolo, Schatzkammer, galleria. A Mediciek irenzében. Pápai gyűjtemények Rómában – Musei Capitolini. Magyar uralkodói és egyházi kincstárak a középkorban (Mátyás király)

5. Az első gyűjtéselméletek: Giulio Camillo: Idea del Teatro; Samuel Quiccheberg: Inscriptiones vel tituli Theatri (1565). Kunst- és Wunderkammerek – az enciklopédizmus a gyűjtésben. A Habsburgok (Ambras, Prága, Bécs) és a Wittelsbachok (München) gyűjteményei. Magyar arisztokrata gyűjtemények a korai újkorban (Nádasdy, Esterházy)

6. A gyűjtés intézményesülésének szakaszai, legfontosabb állomásai a 17-18. századi Európában; az uralkodói, főúri, városi és iskolai gyűjtemények muzealizálódása (a reprezentáció, felvilágosítás, tudományos érdeklődés szerepe a műgyűjtésben és a múzeumokban a 18. század végéig)

7. A Francia Forradalom és a császárság múzeumi intézményrendszerének hatása az európai és észak-amerikai muzeológiára („nemzeti”, „művészeti” és „természettudományi-technikai” múzeumok létrejötte a 19. századi Európában és Észak-Amerikában; a Magyar Nemzeti Múzeum és az országos múzeumi hálózat létrejötte a 19. században

8. Múzeumalapítók: gyűjtők, mecénások és kurátorok. Az európai és észak-amerikai muzeológia jelentős alakjai a 19. században és a 20. század első felében. Eltérő utak, hagyományok az intézményalapításban, a bemutatásban Európában és az Egyesült-Államokban

9. A képzőművészeti alkotások tartalmi elemzésének módszertana (ikonográfia, ikonológia)

10. A képzőművészeti alkotások formai elemzésének módszertana (művészettörténeti hermeneutika: a képolvasat tényezői)