Facebookon

A Szilléri-könyvtár és története Nyomtatóbarát változat

Harkai Daniella: A Szilléri-könyvtár és  története

Lassan hat éve tudhatom hivatásom helyének a Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének könyvtárát és most nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy megírhassam a történetét. Igazán autentikusan az utóbbi öt évről tudok beszámolni, azokról a változásokról, amelyek részben vagy egészében érintették ezt a kis, hangulatos könyvtárat, de igyekeztem a korábbi évekről is anyagot és emlékeket gyűjteni. Nagy segítségemre voltak ebben elődeim, jelenlegi kollégáim, Simon Melinda és Zvara Edina, valamint a Könyvtártudományi Tanszék vezetője Barátné dr. Hajdu Ágnes és a főiskolai könyvtárak koordinátora Dr. Katona Imréné, akik a korábbi évek tapasztalatairól és a könyvtár rendjének kiépüléséről meséltek nekem.

Költözések

A Szilléri-sugárúti épület könyvtárának megalapítására 1996-ban került sor, mikor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola megvásárolta a Szilléri sugárút 12. sz. alatti „J” épületrészt, ahol korábban a Szegedi Szilléri sugárúti Állami Általános Iskola működött és három tanszékét ide helyezte át. A Könyvtártudományi, a Közművelődési és az Idegen Nyelvi Lektorátus magával hozta korábbi könyvtári állományát és egyetlen közös könyvtárba rendezte, hogy az itt tanuló hallgatók kényelmesen és gyorsan hozzáférhessenek tanulmányaikhoz szükséges szakirodalomhoz és szakszerű segítséget kaphassanak a könyvtárostól. A könyvtár állománya így 1996-ban három részre oszlott, az épületben helyt kapó három tanszék szerint.

A könyvtár a korábbi tornaterem helyére került, és hála a magas mennyezetnek, galériás kivitelezésűvé válhatott, így a kis alapterület ellenére, viszonylag sok dokumentumot lehetett elhelyezni a polcokon. A könyvtár rendelkezett két raktárhelyiséggel, melyekben selejtezett állományát raktározhatta, később ezek más funkciót is betöltöttek. A helyiség kellemes, hangulatos, meleg színei és fából készült lépcsői, asztalai, kis zöld lámpácskái nagyban hozzájárultak a nyugalmas, kulturált környezet kialakításához. A könyvtár berendezését, a galéria kiképzésétől kezdve a hangulatos lámpákig Dr. Monok István, az akkori tanszékvezető támogatásával valósíthatták meg.

Az 1975-ben alakult Közművelődési (korábban Népművelési Tanszéki Csoport) Tanszék az Újszegedi volt pártiskola épületéből költözött ide (Bal fasor 39-45.), magával hozva közel 3000 kötetes könyvtárát és bekötött folyóiratait. Az állományt kezelő könyvtárosok időrendi sorrendben a következők:

Bali Péterné

Eszik Zoltán (oktató)

Németh Jenőné

Székács Pálné (tanszéki adminisztrátor)

Az állomány nagysága és gyarapodása napjainkig a leltárkönyv alapján:

év darab érték
1975 337 21227,-
1976 458 33080,-
1977 654 42010,-
1978 1023 56324,-
1979 1308 68540,40,-
1980 1582 81134,90,-
1981 1753 89136,40,-
1982 1888 96978,40,-
1983 2050 106564,90,-
1984 2248 124223,40,-
1985 2496 142420,40,-
1986 2736 161036,40,-
1987 2854 170084,40,-
1988 3023 181293,40,-
1989 3220 201482,40,-
1990 3371 221992,40,-
1991 3429 239531,90,-
1992 3521 277939,90,-
1993 3641 351371,90,-
1994 3769 422832,90,-
1995 4019 614663,-
1996 4180 761814,-
1997 4277 868942,-
1998 4537 1087564,-
1999 4906 1487708,-
2000 5037 1664475,-
2001 5141 1861875,-
2002 5235 2078966,-
2003 5349 2315795,-
2004 4832 2325001,80,-
2005 4880 2411594,80,-

Az Idegennyelvi Lektorátus állományrésze a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (Boldogasszony sgt. 6.) hátsó épületrészében lévő fiúkollégiumból költözött a Szillérire több mint 3500 kötettel.[1] Könyvtárosok időrendi sorrendben a következők:

Dr. Takács Tibor (nyelvtanár)

Dr. Palásti László (nyelvtanár)

Dr. Kocsondiné dr. Békési Márta (nyelvtanár)

Dr. Barótiné dr. Gál Márta (nyelvtanár)

Éder Jánosné (tanszéki ügyintéző)

Dr. Bokányi Dezsőné (nyelvtanár)

Dr. Szász Zoltánné (nyelvtanár)

Szilárd Ildikó (nyelvtanár)[2]

Az állomány nagysága és gyarapodása 2002-ig a leltárkönyv alapján:

év darab érték
1953-1967 543 20352,-
1968 546 20473,-
1969 549 20748,-
1970 563 21323,-
1971 569 21731,-
1972 572 21831,-
1973 573 21966,-
1974-1975 574 22001,-
1976 575 22016,-
1977 575 22016,-
1978 643 27166,-
1979 686 32332,-
1980 741 35411,-
1981 824 40024,-
1982 889 43472,-
1983 982 50813,-
1984 1121 62916,-
1985 1206 70500,-
1986 1282 75803,-
1987 1362 87708,-
1988 1488 116189,-
1989 1542 123380,-
1990 1625 140059,-
1991 1707 158111,-
1992 1885 238302,-
1993 2052 319316,-
1994 2178 439154,-
1995 2360 592894,-
1996 2516 796290,-
1997 2603 991446,-
1998 2800 1328915,-
1999 3019 1621799,-
2000 3073 1724000,-
2001 3097 1751539,-
2002 3100 1755419,-

A legfiatalabb tanszék, az 1989-ben alakult Könyvtártudományi Tanszék (levelező formában viszont már 1969 és 1978 között konzultációknak adott helyt a Tanító- majd Tanárképző Főiskolán) állományát a Kálvária sgt. 14. szám alatti szakszervezeti könyvtár tetőteréből hozta a Szillérire. A Tanszék könyvtárosai időrendi sorrendben a következők:

Tószenberger Györgyi (tanszéki adminisztrátor, tanszéki könyvtáros)

Sinkóné dr. Somogyi Zsuzsanna (tanszéki ügyintéző)

Simon Melinda[3] (1996-1998 könyvtáros)

Zvara Edina (1998-2000 könyvtáros)

Dányi Hajnalka (2000-2001 könyvtáros)

Harkai Daniella (2001-  könyvtáros)

Az állomány gyarapodása napjainkig a leltárkönyv alapján:

év darab érték
1989 127 24642,-
1990 469 57742,50,-
1991 746 79544,50,-
1992 803 116232,-
1993 855 132326,-
1994 921 194509,-
1995 974 241152,-
1996 1088 326004,-
1997 1390 601196,-
1998 2308 1157599,-
1999 2963 1745521,-
2000 3674 2382001,-
2001 3962 3239490,-
2002 4137 3487793,-
2003 4318 3781646,-
2004 4989 4699829,60,-
2005 5123 4911343,60,-

A Könyvtári Központ és szerepe

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Könyvtártudományi Tanszéki csoportjának könyvtára 1989. szeptember 12-én alakult, állományát a Könyvtári Központ gyűjteményéből és ajándékkötetekből alapította meg 148 db kötettel.[4] Az alakuláson részt vettek: Dr. Monok István (megbízott tanszéki csoportvezető), Barátné dr. Hajdu Ágnes (adjunktus), Tószenberger Györgyi (tanszéki könyvtáros), Dr. Gábor Kálmánné (könyvtárigazgató), Dr. Szórádi Zoltánné (hálózati könyvtáros).

Itt kell kitérnünk a JGYTFK Könyvtári Központjának jelentőségére is, mely központ minden főiskolai tanszéki könyvtár életének koordinátora és irányítója volt. Múltja régre nyúlik vissza és homályba vész, de valószínűleg még a Főiskola jogelődjének kialakulása előtt négy évvel 1869-ben állították fel a Budai állami Tanítóképezde keretei közt.[5] 1923-ban kerültek a könyvek Szegedre, mikor az akkor már Paedagogiumhoz csatolt iskola az Erzsébet Nőiskolával egyesítve leköltözött. Sokáig a könyvek nem megfelelő körülmények közt tengődtek, dobozokban, pincékben, minek következtében az állomány pusztulni kezdett. A könyvtárosi teendőket tanárok és diákok végezték. A II. világháború után, 1945-ben kezdte újra működését a Főiskola, nagyobb állománnyal bíró tanszékek ekkor már 1962-től könyvtárosokat is alkalmaztak az állomány szakszerű kezelésére, a Központ pedig a Petőfi Kollégiumban kapott helyet. 1960-as évektől a Könyvtári Központban dolgozók létszáma egyre nőtt, könyvtárosai beszerzéssel, feldolgozással, tájékoztatással foglalkoztak. 1973-ban így ír a Szegedi Tanárképző Főiskola centenáriumi évkönyve: „A főiskolai könyvtár az oktatók és hallgatók felkészüléséhez, tudományos munkájához biztosítja a könyvtári és dokumentációs szolgálatot. A könyvtár vezetője irányítja a tanszéki könyvtárak munkáját.”[6] 1980-tól a Könyvtári Központ szerződést kötött a Könyvtárértékesítő Vállalat Könyvtárellátó Osztályával (röviden: KELLO), mely nagyban megkönnyítette a feldolgozást. 1989-ben a Központ átköltözött a Hámán Kató utcai (ma Szent Ferenc utca) épületbe, ugyanitt kapott helyet az 1989-ben alakuló Könyvtártudományi Tanszék is. 1992-ben újabb költözés vált szükségessé, a Központ a Hattyas sori épületbe került, ott öt irodában kaptak helyet a könyvtárosok. 1994-től Központi Könyvtár helyett Könyvtári Központ nevet kapott, mert elsősorban a tanszéki könyvtárak koordinálása, szerzeményezés, tájékoztatás, feldolgozás, állományba vétel és a leltárak felügyelete volt az elsődleges feladata, noha emellett értékes kölcsönözhető állománnyal is rendelkezett. A Központi Könyvtár kézzel írott, később gépelt katalógust szerkesztett, majd 1994-től 1997-ig a PCLIB integrált könyvtári rendszer segítségével számítógépen igyekeztek a kurrens és retrospektív feldolgozásra, feltárásra. 1997-ben a Központ áttért a Corvina integrált könyvtári rendszerre, mely több tanszéki könyvtárba is bevezetésre került, többek között a Könyvtártudományi Tanszék Szilléri-könyvtárába is. A Könyvtári Központot és a tanszéki könyvtárak struktúráját a 2004-es szegedi felsőoktatási könyvtárügy változása alakította át. Ennek értelmében a főiskolai tanszéki könyvtárak nagy részének állományát egybeolvasztották a korábbi Egyetemi Könyvtár anyagával, és egy nagy közös könyvtárban kaptak helyet, az Ady téren épült Tanulmányi és Információs Központ részeként. A tanszéki könyvtárak költöztetésének előkészítését (selejtezés, leltározás, átjelzetelés, szállítás megszervezése, sőt a szállítások felügyelése) a Könyvtári Központ és annak vezetője Dr. Katona Imréné felügyelte és szervezte. A Könyvtári Központ a költözésből kimaradó könyvtáraknak, így a Szilléri-könyvtárnak is számos, igen értékes állományrészt adott ajándékba, melyek könyvtárunk értékét nagyban megnövelték. A Hattyas sori Könyvtári Központ helyett jelenleg egy koordinációs iroda működik, melyben a főiskolai könyvtárak és az egyes épületekben kialakított olvasótermek munkáját az iroda vezetője, Dr. Katona Imréné irányítja.

A könyvtáros

A Könyvtártudományi Tanszék első könyvtárosának, Tószenberger Györgyinek a feladatait az 1989-es jegyzőkönyv foglalja magába, mely előírások a későbbi könyvtárosokra is vonatkoztak. A tanszéki könyvtáros leltárnaplót vezet a könyvekről, melyben a Könyvtári Központ leltári száma mellett, minden esetben egy egyedi (tanszéki) leltári számot is kapott a dokumentum. Nyilvántartást vezet a folyóiratokról, nyomtatványokról és az ideiglenes megőrzésű dokumentumokról. Katalógust vezet a könyvállományról, mely a kezdeti cédulakatalógus helyett 1996-tól a Könyvtári Központ feldolgozói munkája folytán, elektronikus változatban vált hozzáférhetővé (lásd 1. sz. ábra). Mind a mai napig a katalogizálást a Könyvtári Központ, illetve annak koordinátora Dr. Katona Imréné végzi. Nyitva tartásában, mely kezdetben ún. félfogadási órákban, 1996-tól pedig heti 40 órában kölcsönzi az állományt kétkartonos, személyi lapos kölcsönzési rendszerrel, melyet 2002-ben felváltott a Corvina integrált könyvtári rendszer bevezetésével telepített számítógépes kölcsönzési modul. Végzős vagy a Főiskolát elhagyó hallgatóktól, oktatóktól a kölcsönzött könyvek visszakérése. Helybenolvasás biztosítása nem kölcsönözhető állományrészekre és folyóiratokra vonatkozóan. Könyvrendelések felvétele a KELLO Új Könyvek c. állománygyarapítási tanácsadója alapján, ezen rendelések leadása a Könyvtári Központ állománygyarapítással foglalkozó könyvtárosának. Feldolgozás után aláírással átveszi a Központi Könyvtár leltárkönyvében a tanszéki könyveket, külön füzetben pedig a folyóirat egyes számait. A könyvtáros anyagi felelősséggel tartozik a könyvtár állományáért, az 3/1975. /VIII.17./ KM-PM. sz. rendelet előírásai szerint.[7]

1. ábra A Könyvtári Központ online katalógusa

1996-tól felsőfokú szakképesítéssel rendelkező könyvtáros kezdhette el a könyvtár megszervezését, berendezését. Munkaköri leírása bővült néhány feladattal, így a selejtezési lista elkészítésével, melyet az elavult tartalmú, illetve helyrehozhatatlanul megrongálódott könyvekről kell készítenie, szakirodalmi tájékoztatással oktatók és hallgatók részére, folyóiratok köttetésével és archiválásával, kölcsönzések határidejének figyelemmel kísérésével, felszólítások írásával, a tanszéki hallgatók által készített TDK dolgozatok, szakdolgozatok és pályamunkák megőrzésével, feldolgozásával és leltározásával, statisztikai adatszolgáltatással a Könyvári Központnak és az év végi pénzügyi zárások és egyeztetések segítésével, tanszéki leltárkönyvek éves zárásával. A munkaköri leírás kiegészült a kötelességek írásba foglalásával is, vagyis a tanszéki könyvtáros az olvasókkal kulturált módon érintkezik, a munkaidő teljes kihasználásával végzi feladatait és maradéktalanul igyekszik ellátni a munkaköri leírásban foglaltakat.[8] A 2004-es változások után a könyvtáros munkaköre tovább bővült, a korábbiak mellet a könyvtáros vezeti az első évfolyamos könyvtár szakos hallgatók első féléves gyakorlatát, illetve felsőbb évfolyamok szakmai gyakorlatát, feladata segíteni a tanszéki oktatási munkát, kapcsolatot tartani az épületben lévő tanszékek közt és figyelni az aktuális pályázati lehetőségeket.[9]

Változások

1996-ban került a Szilléri-sgt.-i épületbe a három tanszék anyaga, melynek elrendezését, rendszerezését, használhatóvá tételét Simon Melinda végezte, aki így a Szilléri-könyvtár első szakképzett, heti 40 órában dolgozó könyvtárosa volt. Simon Melindának nagy nehézségekkel kellett szembenéznie, hiszen 1996-ban még javában folytak a könyvtár-berendezési munkálatok és a tanszéki állományok dobozokban, ládákban vártak sorukra. Az Idegennyelvi Lektorátus és a Közművelődés Tanszék leltári számsorrendben dobozolta be könyveit, folyóiratait, a Könyvtártudományi Tanszéknek, a korábbi áldatlan állapotok miatt nem volt lehetősége ilyenfajta rendszerezésre. A könyvtárterem kialakítása után a könyvtárosnak minden könyvet be kellett szakoznia és miután nem állt rendelkezésére naprakész katalógus (csupán a Közművelődési Tanszéknek volt cédulakatalógusa), így nem lehetett tisztában az egyes állományrészek nagyságával. Ez azt jelentette, hogy a könyvtárosnak előbb külön kellett válogatnia minden egyes könyvet téma szerint és annak nagyságától, számától függően el kellett döntenie, milyen szakcsoportokat érdemes létrehozni. A cutterolásban már részt vettek a könyvtár szakos hallgatók is, akik így kiváló könyvtári gyakorlatot szerezhettek és betekintést kaphattak a könyvtár-berendezés rejtelmeibe is.

Simon Melinda a következő szakrészlegeket hozta létre 1996-ban: kézikönyvek, informatika (010), könyvtárügy (020), újságírás, sajtó (070), filozófia (100), pszichológia (150), etika (170), esztétika (180), vallástudomány (290), szociológia (301), szociográfia (308), statisztika (310), politika (320), közgazdaságtan (330), jogtudomány (340), pedagógia (370), néprajz (390), természettudomány (500), technika (620), management (650), marketing (658), reklám, média, film (659), számítástechnika (681), művészet (700), építészet (720), szobrászat (730), iparművészet (745), festészet (750), grafika (760), zene (780), színház, dramaturgia (792), nyelvészet (800), angol nyelv (800.2), német nyelv (800.3), francia nyelv (800.4), olasz nyelv (800.4/o), spanyol nyelv (800.4/s), latin nyelv (800.7), orosz nyelv (800.8), egyéb nyelvek (800/x), honismeret (908), útleírás (910), életrajzok (920), művelődéstörténet (930), könyvtártörténet (930-K).

Az egyes szakrészlegek elhelyezésénél elsősorban az volt a szempont, hogy az egyes, nagyobb állományegységek egyben maradjanak és ne ékelődjön közéjük nagyobb térrész, ami megzavarhatja a polcokon böngészőket. Így a galérián kaptak helyet a kisebb kiterjedésű állományegységek és a földszinti polcokon a nagyobbak. A művelődéstörténetből később 2001-ben külön válogattuk a magyar történelmet (943.9) és az egyéb államok történelmét (949), 2002-ben pedig gyakorlatozó hallgatók segítségével kialakítottuk a kézikönyvek szakrendszerét is. A Könyvtári Központtól 2004-ben kapott értékes repertórium és bibliográfia anyagból tovább fejleszthettük a kézikönyvtárunkat, ami így a színvonalas tájékoztatás kiindulópontja lett. 1997-ben Simon Melinda egy külön polcot készítetett az album méretű dokumentumok tárolására, melyen a mai napig művészeti albumokat, atlaszokat és képeskönyveket találhatunk.

A galérián kaptak helyet a bekötött folyóiratok is, melyek a következők: A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája, College and Research Libraries, Csongrád Megyei Könyvtáros, Etnographia, Filmkultúra, Harvard Library Bulletin, Honismeret, Hungarológia, Irodalomtörténeti Közlemények, Könyv és Nevelés, Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom, Könyvtári Figyelő, Könyvtáros, Köznevelés, Kultúra és Közösség, Kulturelles Leben, Kurier, Külföldi Pedagógiai Információ, Kritika, Látóhatár, Library Resources and Technical Services, Magyar Pedagógiai Információ, Múzsák, Művészet, Művelődés, Művelődési Közlöny, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, Magyar Filozófiai Szemle, Magyar Folyóiratok Repertóriuma, Magyar Könyvszemle, Magyar Nemzeti Bibliográfia, Magyar Tudomány, Módszertani Közlemények, Népművelés, Népművelő Értesítő, Pedagógiai Szemle, Reference and Adult Services Division, Replika, Színház, Szociológia, Szociológiai Információ, Társadalmi Szemle, Társadalomkutatás, Tiszatáj, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, Valóság, Vezetéstudomány, Világosság. 1996-tól a következő folyóiratok járnak: 2000 (2006-tól lemondva), Aetas, Élet és Irodalom (2005-től lemondva), Havi Magyar Fórum (2004-től lemondva), Hetek (ajándék, 2004-től nem jár), História, InternetKalauz, Iskolakultúra, Könyvtári Figyelő, Könyvhét, Könyvtári Levelező/Lap, Könyv Könyvtár Könyvtáros, Kultúra és Közösség, Művelődés, Magyar Közlöny, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (ajándék), Magyar Filozófiai Szemle (2006-tól lemondva), Magyar Könyvszemle, Szociológiai Szemle, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, Valóság, Magyar Múzeumok, Szín, Világosság, Limes (ajándék), 168 Óra, HVG, Szegedi Műhely (a Somogyi-könyvtár ajándéka), Európai Utas (Barátné dr. Hajdu Ágnes ajándéka). A folyóiratok kimerítő listáját szintén Simon Melinda készítette, melyben feltüntette a bekötött, teljes, a bekötetlen, teljes és a töredék évfolyamokat.

A könyveket egy hallgató segítségével a könyvtáros helyezte el a polcokon, majd ezt követően leltárt készített. Ekkor derült fény az Idegen Nyelvi Lektorátus hiányára, melynek valószínűsíthető oka a többszöri, gyors költözködés, melyek során több doboz is elkeveredett, eltűnt. A hiányokat, felelős híján, leírták az állomány értékéből. A leltárt selejtezés követte, mert nagyon sok elrongyolódott, használhatatlan és elavult tartalmú könyv került a polcokra. Így végül kirajzolódott a könyvtár rendszere, Simon Melinda készítette el először a polcok feliratait.

1997-től kezdődhetett meg az igazi könyvtári élet, a könyvtár forgalmassá és közkedvelt hellyé vált.[10] Szükség volt azonban előbb a működéshez alapvető formanyomtatványok, kellékek beszerzésére, így a személyi lapra (törzslappal), könyvkártyákra, könyvfülekre és könyvtámaszokra. Igen korán fény derült arra is, hogy a könyvespolcok meghajlanak a könyvek súlya alatt, ezért Simon Melinda külön polc-alátámasztó falapokat készíttetett. Nagyon sürgető volt továbbá a Könyvtártudományi Tanszék állományának naprakésszé tétele, felfrissítése, tekintve hogy állománya 1996-ban a többi tanszékhez képest kicsi volt. Ezt elsősorban antikváriumi beszerzésekből (Dr. Baricz Zsolt szíves közreműködésével) és könyvesboltokból igyekeztek pótolni, így akár évi 300-1000 kötettel is bővült az állománya (lásd: fenti leltárkönyvi adatok).

Nagy hiányossága volt azonban a könyvtárnak, hogy nem rendelkezett naprakész, hozzáférhető katalógussal, így a hallgatók csak a könyvtáros ismereteire és irányítására hagyatkozhattak, illetve böngészhettek a polcokon. 1997-től kapott a könyvtáros saját használatú számítógépet internet-kapcsolattal, 1998-tól pedig a Könyvtári Központ által gondozott katalógus alapján tájékoztathatta az olvasókat, mely immár mindenki számára hozzáférhetővé vált.

Simon Melinda érdeme a Könyvtártudományi Tanszék szakdolgozatainak és TDK dolgozatainak első rendszerezése, leírása és év szerinti elhelyezése, így érdeklődőknek hozzáférhetővé vált ez az értékes anyag is.

Sajnos, igen hamar kiderült, hogy a könyvtárhelyiségben több technikai probléma is akadt. A könyvtár és a könyvtáros évekig küszködött a téli hónapok hidegével, a szigetelés nélküli ablakok és a nehezen felfűthető légtér miatt, gyakran 13-15 fokos hidegben kellett munkáját végeznie (ekkor készítettett a könyvtáros párnákat a székekre). Ennek megoldását majd a 2004-es ablakcsere jelentette. A másik komoly probléma a beázás volt, ami különösen a bejárati ajtó fölötti részt érintette, s melynek nyomait a mai napig viseli a könyvtár. Ez a gond is majd csak 2004-ben szűnt meg az könyvtár tetejének újrabádogozásával.

Simon Melinda 1998-tól a Könyvtártudományi Tanszék munkatársa lett, az ő áldozatkész és pontos munkája alapozta meg a könyvtár életét, a jelenlegi rend az ő lelkiismeretes munkáját dícséri.

1998-tól új könyvtáros vette át a tanszéki könyvtár vezetését, Zvara Edina személyében, aki mint a tanszék volt hallgatója került a Könyvtártudományi Tanszék könyvtárába. Zvara Edina igyekezett a már meglévő rendet fenntartani és tökéletesíteni. Tájékoztató anyagokat készített, többek között az első könyvtárhasználati szabályzatot, és készségesen segítette az oktatók és hallgatók munkáját, tanulmányait.[11]

2000-től Dányi Hajnalka, a tanszék korábbi hallgatója lett a tanszéki könyvtáros. Tevékenysége idején került számítógépes feldolgozásra az állomány magyar nyelvű anyaga, a munkát Konkoly Zsuzsa végezte a Könyvtári Központ munkatársaként, később pedig az idegen nyelvi anyagot is katalogizálták Borsodyné Kurcsik Erzsébet segítségével. Dányi Hajnalka végezte a Cutter-számoknak a könyvek gerincére matricázását, ami nagyban elősegítette a könnyebb visszaosztást és keresést.[12]

2001-től Harkai Daniella vette át a stafétabotot és immáron öt éve dolgozik a tanszék könyvtárosaként. Az állomány leltározásával átadásra került a könyvtár, de 2002-ben a Közművelődési Tanszéken bekövetkezett személyi változás miatt (ekkor lett Dr. T. Molnár Gizella tanszékvezető) újabb leltárt kellett végrehajtani. Az állományellenőrzést indokolta továbbá a nehezen felügyelhető és biztonságtechnikai szempontból nem megfelelően felszerelt könyvtár nyitottsága, ami miatt sajnos több könyv is eltűnik évente. A Szilléri-könyvtár szinte egyedülálló a főiskolai könyvtárak közt azáltal, hogy könyvei és folyóiratai, a régi könyvek és audiovizuális dokumentumok kivételével, teljes mértékben szabadon hozzáférhetők, bárki által a polcról levehetők, de sajnos ennek hátrányait a leltárak során konstatálhattuk.

A könyvtár életében óriási változást jelentett, hogy 2002-ben a kétkartonos kölcsönzést felváltotta a Corvina 3.0-ás verziója, vagyis egy jól használható integrált könyvtári rendszer kölcsönzési modulja. A modul használata nagyban elősegítette a könnyebb áttekinthetőséget és a gyorsabb, pontosabb munkát, lehetővé vált a kölcsönzések gördülékenyebb kezelése, hosszabbítás és felszólítózás, 2003-tól pedig a késedelmi díjak (10 Ft,-/nap/kötet) és bírságok kezelése, bevétele. A kölcsönzési modul bevezetése a korábbi kölcsönzési stratégiák és szokások átalakításával is járt. Az olvasókat olvasói típusokba soroljuk (főiskolai oktató, dolgozó, főiskolai hallgató, levelező hallgató, lektor, universitas hallgató, universitas oktató, városi olvasó, PhD hallgató), melyek meghatározzák a kölcsönözhető könyvek számát, kölcsönzés időtartalmát és a hosszabbítási lehetőségeket. Hallgatóink 5 könyvet kölcsönözhetnek 3 hétre, kétszeri hosszabbítással. Nem kölcsönözhetőek a folyóiratok, a kézikönyvtári könyvek, a régi könyvek és a különgyűjtemények anyaga.

A könyvtár azonban nemcsak ilyen szempontból igyekezett megfelelni az új információs kihívásoknak, az olvasók igényeihez mérten folyamatosan a könyvtár olvasótermébe kerültek Barátné dr. Hajdu Ágnes tanszékvezetőnek köszönhetően a Könyvtártudományi Tanszékről kikerült, nem használatos számítógépek, így a könyvtár jelenleg 7 internet-kapcsolattal is rendelkező számítógéppel bír. Ez jelentősen növelte az olvasók, illetve a könyvtárlátogatók számát, különösen, hogy nincs géphasználati díj és a könyvtáros mindig rendelkezésre áll esetleges problémáknál.

2002-ben a felsőoktatásban zajló változások miatt a Szilléri-épületben lévő Idegen Nyelvi Lektorátus beleolvadt a Szegedi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központjába, így ez a főleg nyelvkönyvekből, szótárakból álló állományrész tovább nem bővülhetett.[13]

2003-ban, sajnálatos módon, költségvetésünket súlyos csapások érték, így a korábbi KELLO-s rendeléseket már nem a Könyvtári Központ keretéből tudtuk finanszírozni, hanem tanszéki pénzből mind a mai napig. Így a korábbi Új Könyves rendeléseket már nem a Központnak kell továbbítanunk, hanem vagy könyvesbolti állományból vagy különböző, kedvezményes vásárok alkalmával tudunk könyveket beszerezni. Nagy jelentősége lett az ajándékoknak, melyek minden évben Dr. Monok Istvánnak és Barátné dr. Hajdu Ágnesnek köszönhetően, gazdagították állományunkat, sokszor épp a legkeresettebb könyvekkel.

Olvasói igényre kialakult 2003-tól az elektronikus hosszabbítás (e-mailben) és e-tájékoztatás, melyben nemcsak szakirodalmi, hanem tanulmányi ügyekben is igyekszünk megfelelő információt, segítséget nyújtani.

Ez évben kaptuk meg állományunk egyik legspeciálisabb részét Dr. Hajdu Gézától, aki korábbi olvasóköri speciális kollégiumainak dolgozatait, kéziratait ajánlotta fel a könyvtárnak, így egy egyedülálló kézirat-gyűjteményre tehettünk szert. Az olvasóköri dolgozatok két nagy részre rendeződtek, az olvasókörök története általában és a topografikusan elrendezett olvasókörök történetére. A dolgozatokhoz egy kiváló bibliográfia is tartozik, melyet Dr. Hajdu Géza készített, és amely a Könyvtártudományi Tanszék honlapjára is felkerült[14]. A dolgozatok hozzáférhetőek és kutathatóak, a szerzői jogvédelmi szabályok szigorú betartása mellett.

A könyvtár berendezése 2004-ben bővült egy polcrendszerrel, mely a korábban kevéssé használatos hátulsó ruhatár helyét foglalta el, és a Közművelődési Tanszék szakdolgozatainak ad helyet. A raktár beépítését Dr. T. Molnár Gizella tanszékvezetőnek köszönhetjük. A szakdolgozatok feldolgozásuk és leltári számmal való ellátásuk után év szerinti elrendezésben kaptak helyet a raktárban, és így a korábbi nehéz megközelíthetőség helyett ma már a hallgatók az internetről is kiválaszthatják az őket érdeklő szakdolgozatokat[15]. Megtekintésére kizárólag a könyvtárban van lehetőség, szigorú körülmények között. A Könyvtártudományi Tanszék szakdolgozatai is átrendezésre kerültek,  éven belül betűrendbe rendszerezte a könyvtáros, így hatékonyabbá téve munkáját és könnyebbé a keresést.

2004 nyarán sor került a régóta esedékes régi ablakok cseréjére, illetve a tető újrabádogozására. Sajnálatos, hogy a bádogozás során bekövetkező esőzések a könyvtár galériájának beázásához vezettek és 26 könyv került penészfertőzés miatt selejtlistára, köztük nehezen beszerezhető, gyakran keresett dokumentumokkal.

Gyökeres változást jelentett 2004-ben a felsőoktatási könyvtárak reformja Szegeden, mely együtt járt a Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtárának, kari és tanszéki könyvtárainak és a Könyvtári Központnak az egybeolvasztásával és egy új épületbe való költöztetésével. Elsősorban Barátné dr. Hajdu Ágnes és Dr. Katona Imréné közbenjárásának köszönhetően, könyvtárunkat nem költöztették az Ady téri épületbe, csupán az állományunk Idegen Nyelvi Lektorátushoz tartozó részét. A tanszéki könyvtáraknak a beköltözés előkészítésére előtt teljes körű selejtezést kellett végrehajtaniuk Dr. Galambos Gábor főigazgató elrendelésére. A Szilléri-könyvtár selejtezése 2004. február 13. és  27. között zajlott, Dr. Baricz Zsolt oktató (Könyvtártudományi Tanszék), Zvara Edina tanársegéd (Könyvtártudományi Tanszék) és Nagyné Dr. Terhes Irén (Közművelődési Tanszék) segítségével, a megadott selejtezési elvek, szempontok a következők voltak:

  • gyűjtőkörhöz szorosan nem tartozó minden típusú dokumentum
  • egyes tudományterületek szakirodalmi avulási idejét tekintetbe véve az elavultnak minősülő irodalom
  • az 1945 előtti időszak egyáltalán nem használt, tudománytörténeti értéket sem képviselő dokumentumai
  • az 1945 utáni időszak egyáltalán nem használt dokumentumai
  • ritkán használt dokumentumok duplumai
  • tanszéken sem kötelező, sem ajánlott irodalomként nem feltüntetett jegyzetek, tankönyvek
  • elavult tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények
  • az 1947-1990 között beszerzett ideológiai jellegű dokumentumok duplumai
  • hiányos sorozatok önálló műként számításba nem vehető kötetei
  • efemer tájékoztató kiadványok, ideiglenes megőrzésű kiadványok, hírlevelek, tájékoztatók, értesítők

A selejtezés eredményeként a Könyvtártudományi Tanszék állományából 91 db, a Közművelődés Tanszék állományából 545 db és a Lektorátus állományából 289 db könyvet töröltünk és szállítattunk el. A selejtállományból az Egyetemi Könyvtár 56 könyvre tartott igény, ezek jelenleg a raktárunkban várják elszállításukat.

Miután a Szilléri-könyvtárból csak a Lektorátusi anyag olvadt az Egyetemi Könyvtárba, ezért a leltározás csak ezt az állományrészt érintette. A leltározás befejeztével a korábban szakrendi elhelyezésű könyveket a leltári számuk szerint kellett sorrendezni és az Egyetemi Könyvtár saját számával ellátni. A könyvtárnak lehetősége volt a Lektorátus állományából kiválogatni azokat a könyveket, elsősorban idegen nyelvű lexikonokat, szótárakat, hangzó anyagokat, melyek tanszékünk hallgatóinak és oktatóinak a munkáját segíthetik. Így a Lektorátus állományából 205 db könyvet és 65 db audio és audiovizuális anyagot vettünk át. Az elszállított lektorátusi anyag jelenleg az Egyetemi Könyvtár 3. emeletén található.

Könyvtárunk köszönettel tartozik a Könyvtári Központ értékes felajánlásáért is, ahonnan a Központ költözését megelőzően Dr. Baricz Zsolt és Dr. Katona Imréné segítségével több mint 600 kötet könyvet válogathattunk be könyvtárunk állományába, elsősorban könyvtörténet, művelődéstörténet, informatika, könyvtárügy témakörben, de emellett megkaptuk a Központ bibliográfiáinak, repertóriumainak és kézikönyveinek nagy részét is. A nagy állománymozgatások miatt a könyvtár korábbi rendszerét teljesen át kellett alakítanunk, egyes állományegységeket a galériáról lehoztunk a földszintre, másokat szétválasztottunk (pl. Kulturális antropológia polcot hoztunk létre) és a megnövekedett szakrészlegek miatt, hogy azok egybefüggően megmaradhassanak, át kellett mozgatnunk majd minden egységet.

Ez évben kerültek katalógusunk adatai az Egyetemi Könyvtár katalógusába, így immár minden Universitas-tag értesülhet speciális állományunkról, egyelőre sajnos az állomány státuszát nem lehet megjeleníteni, így a kölcsönzés tényét és határidejét még mindig csak a könyvtáros tudja megmondani, de forgalmunkban így is érezhető változás állt be.[16]

2005-ben a könyvtár helyt adott a „Michael Conrad” Working Group for
Bioinformation and Biocomputation Reseach műhelynek, melynek koordinátora Dr. Szentesi István nyugalmazott kutató. A heti rendszerességgel összegyűlő csoport, illetve a Műhely „célja a “bioinformation” és “biocomputation” diszciplinák jellegzetességeinek feltárása: ezeken a területeken kutatások (és esetleg – a jövőben, ha erre lehetőség nyílik – fejlesztések) kezdeményezése. A Műhely profilja átfogóan multi- és interdiszciplináris területet ölel át – és maximálisan nyitott minden érdeklődő számára (beleértve a munkájába történő bekapcsolódás lehetőségét is)”[17]. 2005 tavaszán könyvtárunkban tartott előadást és beszélgetést Bajnóczi Sándor A hiánytalanság elmélete címmel. A csoport 2006-tól átszerveződött és más kereteket választott, de a könyvtár továbbra is támogatja a Műhelyt információszolgáltatással, anyaggyűjtéssel.

Ez évben alakult meg Varázshegy Olvasókör néven egy baráti társaság is, mely célul tűzte ki az irodalom népszerűsítését és bár szerény létszámmal ugyan, de rendszeres találkozókat tart, ahol olvasmányélményekről vagy egy korábban megbeszélt regényről, költői életműről, közéleti eseményről diskurálnak a tagok. Egyelőre az olvasókör nem öltött hivatalos formát és nem alakított ki szokásokat, leginkább felolvasásokból és kötetlen beszélgetésekből vagy kisebb előadásokból áll egy-egy alkalom. A jövőben tervezünk egy közös internetes lapot vagy fórumot, melybe olyanok is bekapcsolódhatnak, akik időhiány vagy távolság miatt nem tudtak bekapcsolódni a kör életébe.

A Szilléri-könyvtár esti kivilágításban (fotó: Nánási Imre)

A Szilléri-könyvtár 1996 óta nagyon sok változást élt meg. Ez hatással volt állományára, felépítésére, anyagi helyzetére és a könyvtárosra, de mindig igyekezett szem előtt tartani elsődleges célját, hogy a hallgatók és olvasók információs igényeit messzemenően kielégítse, egy biztos nyugvópont lehessen az olykor zűrzavaros főiskolai, egyetemi életben és egy kellemes hangulatú, kultúrált helyet teremtsen a tanulni és kutatni vágyóknak. Remélem, mindezt sikerült elérnünk nekünk, könyvtárosoknak és a minket támogató tanszéki kollégáknak, oktatóknak.

Felhasznált irodalom:

A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola évkönyve 1990/91. és 1991/92. tanév, Szeged: [Juhász Gyula Tanárképző Főiskola], 1992. 299 p.

Szegedi Tanárképző Főiskola 1973-1998. Tanszéktörténet, Szeged: Hungaria, 1999. 615 p.

A Szegedi Tanárképző Főiskola centenáriumi évkönyve (1873-1973), Szeged, 1973. 165 p.

Szenészi Katalin: A Könyvtári  Központ története <online>[2006. 02. 13.]

< http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/altalanos_informaciok/tortenet/>


[1] 1997 – 3829 kötet és 800 pld folyóirat In: Szegedi Tanárképző Főiskola 1973-1998. Tanszéktörténet, Szeged: Hungaria, 1999. 43. p.

[2] Uo.

[3] Simon Melinda tekinthető a Szilléri-könyvtár első könyvtárosának 1996-tól.

[4] Jegyzőkönyv alapján. (1989. szept. 12.)

[5] Szenészi Katalin: A könyvtári központ története <online>[2006.02.02.]

<http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/altalanos_informaciok/tortenet/>

[6] A Szegedi Tanárképző Főiskola centenáriumi évkönyve (1873-1973), Szeged: 1973. 130. p.

[7] Jegyzőkönyv alapján (1989. szept. 12.)

[8] A tanszéki, gyakorló iskolai, kollégiumi könyvtárosok munkaköri leírása alapján 1996.

[9] Munkaköri leírás (2005.január 5.)

[10] 1997-es statisztika szerint 180 beiratkozott olvasó volt, 2000 körüli kölcsönzéssel.

[11] Az éves statisztika szerint 66 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, 850 körüli kölcsönzéssel.

[12] A 2000. évi statisztika szerint 571 beiratkozott hallgatója volt a könyvtárnak, 1200 körüli kölcsönzéssel.

[13] A 2002-es statisztika szerint 582 beiratkozott olvasó és 2817 kölcsönzés volt.

[14] Hajdu Géza: Az olvasókörök városa: a vásárhelyi körök 1945-2000 <online>[2006.02.13.]

<http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/ktud/olvasokorok_bibl.htm#edina3>

[15] A Közművelődési Tanszéken készült szakdolgozatok <online>[2006.02.06.]

<http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/levelezo/indexlev.html>

[16] 2004-ben 1589 beiratkozott olvasónk volt, 4600 körüli kölcsönzéssel.

[17] http://biocomp.silser.hu/news.php